A pop-up shop
A minap a Mammut bevásárló központban, a párom és én elsétáltunk egy kisbolt mellett. Nem is bolt volt, inkább egyike azoknak a kirakodóvásár-szerű, ‘pop-up’ árusoknak. Tudod, vannak a telefonosok, az órások, a nyomtatópatron árusok, a csokiárusok stb., mindazok, akik a sétáló folyosó közepén, vagy az erkély korlátja mellett helyezkednek el, mint ez a bolt is. Innentől csak ‘bolt’-ként fogom említeni.
Szóval ennek a boltnak jó a megjelenése, az fix. Letisztult a dizájnja, és úgy általában 3-4 öltönyös eladó áll a pult mögött, a vásárlók meg folyamatosan jönnek-mennek. Adnak a megjelenésre, az biztos.
Mivel sok mindent körülöttem marketing szemüvegen át nézek a világban, ami elindította bennem a gondolatot az volt, hogy nem értettem, mitől megy ennyire ez az üzleti koncepció, ugyanis ekkor pontban este fél nyolcat írtunk, mégis a bolt 2 négyzetméternyi területén, 4 eladó várta a kedves vásárlókat. Ez k***a sok alkalmazott ekkora helyre – gondoltam. Más szóval, ha egy bolt, ilyen körülmények között így üzemel, akkor nagy valószínűséggel képes kitermelni a négy eladónak, és az üzletnek a bérét, illetve sanszos, hogy még profitál is, különben nem lenne ott hónapok óta.
Hogy milyen cégről van szó? Egy bizonyos kávéforgalmazó cégről van szó, és azon belül is az egyik olyan boltjukról (pop-up shop-ról), ami nem árul mást, csak egy terméket, milliófajta kapszulás kávét.
Nekem ez új volt
Én egészen tavalyig, az elmúlt 12 évben nem éltem itthon, és nekem a kapszulás kávé jelenség teljesen újdonság volt. Új-Zélandon, ahol tíz évig éltem ilyet nem láttam, ott talán más az igény vagy a divat, ki tudja. Nem értettem az ‘új’ kávédivatot Magyarországon. Mondjuk, most emlékszem vissza, egy jó pár éve már találkoztam ezzel Svájcban az egyik barátomnál.
A nagy kérdés
Ahogy az előbb is írtam, ami elindította ezt a gondolatmenetet bennem az volt, hogy próbáltam megérteni azt, mitől lett ez ekkor divat, és mitől pöröghetett így ez a kis bolt az esti órákban.
Nyilván az egy év alatt, mióta itthon vagyok, volt alkalmam nem egyszer kipróbálni ezeket a kávékat és meg kell, hogy mondjam, nem voltam lenyűgözve. Új-Zélandon az újhullámos, más szóval a minőségi kávé már jelen volt az életünkben azóta, amióta kiköltöztünk 2007-ben. A csalódottság, ami itthon fogadott lehet annak köszönhető, hogy kint a mindennapos minőségi kávé fogyasztása miatt, a jó kávé iránti elvárásom is magasabb szintre emelkedhetett. Röviden, a kapszulás kávét, úgy találtam szarnak, ahogy van.
Ha szar, akkor miért isszák az emberek?
Ennek megválaszolására két elméletem van, de előtte egy gondolat. Annyira nem is szar, de mint minden más, ez is nézőpont kérdése. Ha az átlag magyar ember otthon főzött, sokszor keserű, sokszor penészes vagy állott, sokszor utóízzel telített kotyogós kávéjához hasonlítom, valóban igaz, nem is olyan rossz. Szóval az elméletem…
Az egyik elméletem szerint: az új ízvilág hatása.
Ha az ember hozzászokik a szarhoz, nem ismeri mi az a jó, így fel sem merül benne a kérdés, van-e olyan, ami ennél jobb?
Mondás: A hal sem ismeri fel, hogy vízben úszik.
Viszont, ha már ”átlépett” a túloldalra, és belekóstolt a jóba, nincs visszaút. Itt állok én, ahol Neo a mátrixból állt, miután bekapta a piros bogyót.
Erre példa lehet, mikor a sok évnyi ‘teszkos’ paradicsom után, az ember belekóstól egy piacon vásárolt paradicsomba, és ugrik be neki az az íz, amit anno ki tudja hány évvel ezelőtt a nagymama kertjében érzett utoljára.
Vissza a kávéhoz…
Mint azt az előbb említettem, Magyarországon régebben mindenki főzte a kotyogósban a kávét, és ehhez a közértekben kapható megszokott hangzású márkanevek kávéi voltak felhasználva, mint pl. ja**bs, om**a és a ts**bo stb. Valljuk be őszintén (megint csak saját véleményem szerint) az összes ilyen közértben kapható kávémárka, ami 20 évvel ezelőtt is megtalálható volt a polcokon, hagy némi kívánni valót maga után ízvilágában. Itt használjuk az ”átlagos” szót, és azt is idézőjelben.
”jó-jó, de az sokkal drágább” – vajon mitől drágább, tedd fel magadnak a kérdést!
Össze sem hasonlítható a manapság elterjedt, és helyénvalóan divatos, kézművesebb eredetű kávépörkölésekkel és specialty coffee shopokkal, akik lehet még arra is odafigyeltek, hogy ne olyan forrásból vegyék a kávébabot, ahol 13 éves gyerekek, éhbérért dolgoznak napi 12 órát. Más szóval ne rabszolgák kezei közül kerüljön ki a termékük. Tudom, mert láttam az ültetvényen Costa Ricán.
(figyelem: annak, aki erre azt gondolta, ”jó-jó, de az sokkal drágább”, szeretném megemlíteni, ez is oka lehet annak, hogy drágább a termék).
Nézd meg majd ezt az 1 perces videót:
Szóval az első elméletem szerint, a kotyogós után ezt mérföldekkel jobbnak találja az átlag fogyasztó, így természetes, hogy ezt választják és ha már elkezdték inni, rajta is maradnak az ízvilágon.
A másik elmélet: az idő, mint tényező.
Manapság az összes olyan vállalkozás, ami valamilyen módon időt spórol az embereknek, vagy a fogyasztóinak, nagyobb eséllyel lesz sikeresebb, mint a többi. Egy-két példának nézzük meg:
1. példa:
Azon mobil alkalmazásokat, amiket az emberek manapság sportoláshoz használnak, pl.: futáshoz. A jó öreg stopperes quartzórát leváltották az okos telefonos alkalmazások, mert míg az előző csak mérte az időt, addig a mobil alkalmazás néhány változóból, mint pl. a futási sebesség és idő, olyan statisztikákat rögzít amit, ha az ember egy táblázatban kéne, hogy vezessen, az rengeteg jegyzetelés mellett, még hosszú órák munkájába telne a komputer előtt. Azaz, az alkalmazás ebben az esetben, időt spórol a sportolónak.
2.példa:
Internetes szállás foglalási oldalak, mint pl. a bookingdotcom, trivago, airbnb stb. Képzeld el, mennyi időbe telne az, hogy a legolcsóbb szállást megtaláld a neten, ha nem lennének ezek az oldalak. Ezek egy csokorba szedik neked az adatokat és ahelyett, hogy órákig böngésznéd a netet, 15 perc alatt le tudod foglalni a számodra legmegfelelőbb és legolcsóbb (már, ha ez mérvadó) szállást. Itt is, időt spórol neked ez az üzleti modell.
Nem írok több példát, azt hiszem átadtam, amit szerettem volna. Vissza a kávéhoz, és a bolthoz a Mammutban.
Arra, a kérdésre, miért is sikeres a kapszulás kávé, mint üzleti modell, magamban azt a választ sikerült találnom, amit már sejthetsz is. A második elméletem szerint, míg a kotyogóst felrakni 10 percbe tellett, addig a kapszulás kávét megcsinálod 2 perc alatt. Más szóval időt spórol a vásárlónak, azaz neked.
Szóval, hogyan változtatjuk meg a világot?
Az írásban korábban említettem, annak ellenére, hogy picit drágább, miért is fontos támogatni a kávérajongó vállalkozók által működtetett ’specialty coffee shopokat’. Azonban volna még egy problémám ezzel a kapszulás modellel.
Mindamellett, hogy nem ízlik, és a kávén kívül tele van adalékanyaggal, a műanyagon átfolyó forró víz, ráadásul mindenféle vegyianyagot old ki a folyamat során a kapszulából. Majd később rácsodálkozunk, a sok ”elfogyasztott” műanyag után, miért vagyunk olyan sokan nemzőképtelenek a nyugati társadalomban. Viszont visszanézni, és a pontokat összekötni, már nem tudjuk.
Ennek tetejében, van olyan személy rajtam kívül, akit esetleg még az is zavar, hogy mennyi szemetet termelnek ezek a kis műanyag dobozkák világszerte? A műanyag hulladék önmagában borzasztó és ez a sok műanyag a jövőben meg fog enni minket… élve. De ez is egy nagyon mély és összetett téma, ebben az írásban nem indulok el rajta. Csak annyit…
Ha nem hiszed el, érdekességként nézd meg, az egyik jóbarátom Ricky, Indonézia partjainál lapátolja a szart, hogy helyre rakja az ottani nemzeti parkokat, amiket teljesen tönkre vág a műanyag hulladék. Elég ha az első 3 fotót megnézed, amit az oldalon találsz. https://www.facebook.com/ocleanindonesia/
Konklúzió
Változtasd meg a világot, igyál ’rendes’ kávét csészéből*!
*a ”csészéből” itt azért lett kiemelve, mert az elviteles, műanyagborítású, papírnak látszó ‘take away’ pohár nagyjából egyenlő azzal, amit az utolsó bekezdésben foglaltam össze a műanyag kapszuláról. Ha csak nem természetbarát anyagból készült, amire kevés kávézó figyel oda, a take-away pohár is ártalmas. Továbbá ez is ugyanolyan szemét.
https://www.facebook.com/shopographic/posts/10156539017262384
