Az életünk során döntéseket hozunk napi szinten, ez vezérel minket utunkon. Egyszer azt hallottam valahol ami nagyon megragadt bennem, hogy mindannyiunk életében kb. 7 évente egyszer jön a lehetőség, hogy olyan döntés elé állít minket a sors ami életre szóló, úgymond sorsdöntő lehet.
Nekem az egyik ilyen alkalom 2007-ben volt, amikor hazaköltöztem Ciprusról. A párommal komoly döntés előtt álltunk. Tudtuk nem akarunk itthon maradni, túl könnyűnek éreztük a külföldi létet és menni akartunk valahova ahol angolul beszélnek. Svédországot céloztuk meg, egy tiszta, gazdaságilag stabil, viszonylag közeli országot.
„Nem tudtam volna a világ végén élni, gondoltam.”
No de, azon a nyáron találkoztunk barátainkkal akik a világ végén éltek. Sztorizás közben néztük a fényképeket, ami olyannyira varázslatos volt a találkozó után eldöntöttük, Svédország kuka. Egyszer élünk gondoltuk és meg is változott a terv.
Feltettük az összes eddigi pénzünket erre a projektre, megvettük a jegyeket és kiszámoltuk 3 hónapunk lesz, hogy gyökeret verjünk. Úgy értem találjunk munkát amivel a vízumunkat is megkapjuk. Ha nem jön össze, nulla Forinttal haza aztán meglátjuk. Van egy ide tartozó angol mondás: ”Let’s cross that bridge when we get to it.” Magyarul nagyjából annyit jelent addig ne aggodjunk valamin amíg nem is létezik a probléma. Egyik mottóm.
„Nem volt ‘B’ terv.”
Ha ‘B’ terv van akkor az ‘A’ tervet nem vesszük elég komolyan. Ez nem út.
Én úgy képzeltem el a paradicsomba készülünk költözni. Nézegettem az interneten a fényképeket, hova is fogunk menni és elképzeltem majd én is azokat a csodálatos helyszíneket fogom lefényképezni.
Az álmodozás mellett, hogy mik voltak a tények? Ennél távolibb hely innen Magyaroszágról nincs. Ha bármi probléma adódik egyedül vagyunk. Csak egymásra számíthatunk. Nem így lett. Lépésről lépésre mindent megoldottunk… oly annyira, hogy 10 év telt el, mire elköltöztünk Új-Zélandról.
Egy két kedvenc képem megtekinthető itt.
ÉRDEKELNE TÉGED, HOGY MI HOGYAN IS DOLGOZUNK?
Tekintsd meg munkáinak >
